2017. december 25., hétfő

Etyek ahol pezsgő /is/ terem

megérkezés a Kecskegödörbe
 2017 Decemberében Etyeken jártunk
 a kecskegödör egyik pincéjében, ahol
 Monostori Balázs borásszal pezsgőt
 degorzsáltunk...





"kilövésre kész!!"

A lenti videón ennek a kivonatát nézhetitek meg, mi remekül éreztük magunkat....

Hamarosan folytatása lesz, erről hírek rövidesen....


Megtapasztaltuk, hogy a pincében sosem áll meg a munka!
Mindig van tennivaló még télvíz idején is... így ünnepek előtt főképp, mikor elkészül az ilyenkor oly kelendő nemes ital!









Belekerült a dugó....
alakul...


Monostori Balázs barátunk, aki jó ideje bizonyítja nekünk s még sokaknak, hogy csodák kerülnek ki a pincéjéből - vezette a kezünk, hogy elkészítsük a SAJÁT pezsgőnket, amit természetesen ő indított el a hosszú érlelés útján....








Most döntött úgy, hogy az első 60 palack megkapja a végső simításokat s kerüljön az ünnepi asztalokra....
A lenti videón ennek a rövid összefoglalóját nézhetitek meg! 
Mi remekül éreztük magunkat....

Hamarosan folytatása lesz, erről hírek hamarosan!....

addig is katt ide🔻  ⬇  ⇓

https://www.youtube.com/watch?v=GWurN19-bsY
elkészült Pinot Gris....
és a  Királylányka nyers pezsgő!!

2015. november 15., vasárnap

        A Ménesi 8 kapa szőlő legendája           
Octo Vineae     

"Valamikor, néhány éve történt, egy hosszú fárasztó nap délutánján a Makra hegyről a pincéjéhez 
visszatérve, nagyra becsült borász barátunk Balla Géza úgy döntött munka lezárásaként megízleli a hordóiban érő nemes vörösborait, döntésre vigye mi legyen a további sorsuk...
 Fekete leányka, kadarka, kékfrankos... sorban mártózott meg a lopó a hordóban, kiemelvén egy-egy kortyot a pohárba. Mindaddig, míg egy óvatlan mozdulatnál a lopó éles pendüléssel szilánkjaira tört! Ejh kánya vigye felkiáltással magukra hagyja a hordókat, borokat a pincét, s visszavonul az irodájába.  Itt is még a munka, az asztalon a pincekönyv várt rá nyitva....

Kényelmes karosszékébe ül az asztalhoz, maga elé helyezi a könyvet, mely épp a Makra területről származó szőlők bejegyzéseit tárja elé.
A kellemes meleg, a hosszú fárasztó nap és nem utolsó sorban a jó borok hamar jótékony fátyolt terített a szeme elé, a székben hátradőlve elszunyókált.

  Kora reggel Géza a szőlőbe indul, ellenőrizni minden rendben van-e a dűlőkben. Nap már valahol megkezdte égi útját, de még nem tört át a reggeli párán, mely nyirkosan öleli át a dombokat.
 Sejtelmes homályban egyszer csak beszélgetés hangja szűrődik felé. Megáll, hallgatózik, honnan és kitől származik a beszéd.  A ködben néhány alak sejlik fel, akik valami szerszámmal és batyuval kezükben a szőlője felé igyekeznek! Mint ha jelmezbálba mennének, igen régies paraszti ruhájuk kelti fel a figyelmét és már a szerszámokat is látja a kezükben, kapát visznek magukkal.  Önkéntelenül is megszámlálja a csoportot, nyolcan kaptatnak felfelé!
Csodálkozva nézi őket, hisz nem emlékszik, hogy bár kit is a területre kéretett kapálni, hangosan szólítja meg őket. Ekkor a szél sűrűbbre vonja közöttük a ködöt, elfedve a szeme elől a kapásokat.
Pár szempillantás múlva a tisztuló úton, már senkit sem lát, ahol pillanatokkal előbb még az embereket látta.
 -Ahh, biztos csak képzelődtem- gondolta, s tovább folytatta útját a Makra dűlő felé.
Mikor a szőlőbe ér már csak az jár a fejébe, ez a nyirkos idő nem tesz-e kárt a termésben?!
A sorok fölött, mint ha a nap már megpróbálná legyőzni a párát, világos foltban derengeni kezd.
Géza feltekint, s földbe gyökerezik a lába.
A fényben egy igen régi díszes ruhában, egy nőalak sejlik fel! -Talán egy szellem??- De nem!! Fején van valami... Egy korona! S kezében... igen, egy pergamen tekercs! Amit épp mag elé nyújt. A párából egy másik alak bontakozik ki... a nő előtt térdel, egyszerű barna ruha van rajta! Ahogy átveszi a tekercset és felegyenesedik, felismerhető a csuha, derékban egy egyszerű kötél szerű anyaggal összekötve!
Hisz ő biztosan egy Bencés apát lehet! Mindkét alak Gézához  fordul s felé nyújt valamit, mely a homály eltakar... Borászunk lassan emeli a kezét de a tárgy kihullik a koronás nő kezéből és lehullik.....
 ekkor a toll, mit az asztalhoz ülve kezébe vett, hangos koppanással a földre koppan, ezzel szertefoszlatva az álmot, visszahozva a valóságba"

Akár így is történhetett volna.
 Gézát igazság érzete -az eredeti történetet régről ismerve- tettekre késztette.

Ennek eredménye lett, hogy néhány napja meghívást kaptunk Gézától,  egy borbemutatóra.
 Belvárosi Benedictus Apátsági termékek boltjába érkeztünk, talán nem véletlen a helyszín választás. 
A Monavin teljes csapata társaságában Balla Géza és kedvese Ildikó mellett hétköznapokban kevésbé  ismert ruházatban, Dr. Baán Izsák szerzetespap fogadott minket. 
Sánta László, Géza borainak forgalmazója és ahogy többen ismerik:"magyar hangja" rövid bevezetője után Izsák kapta meg a szót.

Sánta Laci   Dr. Baán Izsák   Balla Géza

 Kedves, igen kellemes humorral átszőve mesélt  a Szent Mauricus Monostor történetéről, mely 3 év híján 1000 éves múltra tekint vissza melyet Szent István király alapított  Szent Günter, niederaltaichi bencés szerzetes ajánlatára. Szent Günter Boldog Gizella rokona volt.    
  A szerzetesek a Monostor elveszett birtokainak kutatása során egy olyan oklevél /regiszter/ került a birtokukba, melyben felsorolás mögött megtalálható volt egy adományozó levél, mely latin szövege valahogy így fordítható: "Én Gizella / kinek neve magyarosan Kesla-nak volt írva/  Isten irgalmából királynő, saját akaratomból és István Király támogatásával Szent Mauritiusnak adományozom a Makra hegyen 8 kapa szőlő birtokot ugyan annyi szőlőművessel."

 Ez alapján tudtak eme birtokról és tulajdonáról, mely fejezetet Géza írta tovább.
S a szót is ő kapta meg ekkor. 
 Elmesélte mi is vezette arra, hogy az a két bor, -amiért akkor ott összegyűltünk- megszülessen.
Ő már rég ismerte ezt a történetet, hogy Ménesi borvidéken az apátságnak birtoka volt, de a kárpótlások, határok és talán még politikai okok miatt ez most nem igazán visszafordítható.
Ezért hát saját elgondolása után, meg-hányta-vetette a gondolatot, családostul autóba ült, elutazott Bakonybélbe és felvetette az ötletét az apátság szerzeteseinek.
Hosszas egyeztetés, többszöri kölcsönös látogatás és kóstolás eredményeként született meg az a 2 bor, amit most nekünk bemutattak.
A megállapodásukat borászunk egy adománylevéllel is nyomatékosította, mely ekkor átadásra került a borászattól az apátságnak.

Kesla, mely a könnyedebb, Géza szavával élve "nőiesebbre" elegánsra komponálta, a királyné emlékére. Kadarka alapú bor mely még Feketeleánykát 30% és Kékfrankost 20% tartalmaz. A másik Makra, mely testesebb, markánsabbra lett hangolva a házasításkor ennek a történelmi terület tiszteletére, Kékfrankos alapra épül itt is 30%  Feketeleánykát és 20% Kadarkát tartalmaz.
 Géza után még pár szóban Izsák beszélt és mesélt a szerzetesi életről és a monostorról, pár régi írással felelevenítve, hogy a szerzetesek életében is szerepet játszik, játszott a bor.
 Aztán poharakba kerültek a nemes nedűk, megkóstolhattuk, elemezgettük, s megállapíthattuk ,hogy ezek sem maradnak el a többi Balla bor mögött szemernyit sem! Sőt, bátran tárolható és eltehető a pince mélyére, mivel 2013-as évben szüretelt szőlők hordóban érésük után, még hosszú ideig eltehetők lesznek a palackokban!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                Miután mindkét bort megkóstoltuk, /többször is :-) / s az épp aktuális dolgokat megbeszéltük, együtt indultunk utunkra a csapattal, ahol a Duna partján a lemenő nap utolsó fényénél egy felhő mögül mintha egy koronás női arc mosolygott volna ránk az égről. 
Bár lehet, hogy ezt is csak úgy képzeltük?!    


Ha megvásárolná a borokat az Apátságban Bakonybélben, 
Budapesten a Benedictinus Apátsági Termékek Boltja,
Budapest V. kerület, Károlyi u. 19. 
S hamarosan a Dolce Vita bor és delikátban a Tas Vezér u. 16. a Feneketlen tó mellett!

2015. április 14., kedd

Orosz Gyula pezsgőjét degorzsáltuk Etyeki pikniken



Emlékezetes élményben volt részünk a tavaszi Etyeki pikniken! Régi ismerősünk, Orosz Gyula, elkészítette első pezsgőjét! Az alapanyag olaszrizling volt amely számunkra most debütált a pikniken, Etyeken. Természetesen ezt az élményt nem hagyhattuk ki, de az egészet megörökítettem, s most közreadom, talán van olyan, aki még nem látott hasonlót.



A szóban forgó palack! most került le a rázóálványról, s Gyula már is viszi fagyasztóba, ahol az üveg nyakában összegyűlt seprő, a pezsgővel együtt megfagy, így eltávolítható a palackból.












Megfagyva... Tudom nem igazán látszik, s talán nem is fagyott tökéletesen, de higgyétek el, úgy van!










            
                       
                                                  ....s a koronazár lekerül....












      ...nyitva van, a seprő már távozott...












...a következő lépcső, az expedíciós likőr, illetve saját magával a          palackot megtölteni és egy csepp kénezés a végére...








 ....a dugózás folyamata /1.














                                                                    Dugózás / 2













     Rákerül a drótkosár is a végén.....











Egy remek célszerszámmal rögzíti Gyula a drótkosarat, elvileg kész a palackozás....











..."így, tessék, kész! Már csak a kapszula és a cimke hiányzik róla"...


Felirat hozzáadása








De hát minek is cimke....??? inkább megkóstolnánk!
Lehet???










 Lehet!!! Tökéletes!! Szép halk pukkanással nyílik!
Zene füleinknek! Többen is vártak erre a pillanatra!!









                                   Egészségünkre!!










Nagyon köszönjük Orosz Gyulának a bemutatót és a remek pezsgőt! Sokaknak okozott felejthetetlen élményt a délután folyamán!
Mi pedig visszatérünk még hozzá, nem csak a pezsgőért, a Pinot Noir rozé és a Viráglányka is kellemes pillanatokat okozott nekünk!

Itt többet is megtudhattok a pincéről és boraikról: http://www.oroszgyula.hu/




  











2014. november 17., hétfő

Hopfanatic 

avagy egy egész más sörélmény

 Rendhagyó bejegyzés kerül most ide,  kitekintek a borok mögül, egy másik közkedvelt "alkoholos ital" irányába..
 Úgy gondoltam, már igen sok mindent láttam és kóstoltam a sörök közül, hisz megjártam Csehország főzdéitől, a Németországon keresztül, Belgiumon át Írországi sörfőzdékig, sok mindent. 
Több külhoni sörfesztiválon is volt szerencsém nem nagy tételben készült italokat megkóstolni. 
Majd egy őszi napon néhány kedves barátom felhívott:" van e kedvem igazi házi söröket megkóstolni?" 
Természetesen volt!!
 Belvárosba érkeztünk pár percre az Oktogontól Hunyadi tér 11. be. Itt később rá kellet döbbennem, még sok mindent nem tudok, s mennyi mindent nem kóstoltam még! De ne fussunk ennyire előre...
A bejárat

Egy pince klubra hasonlító pubba érkeztünk, ahol kellemes zene szólt s az ismerősömet régi barátként fogadták. Bemutatkozáskor tudtuk meg, ő Kiss Tamás a sörfőzde tulajdonosa, vezetője mindenese.
 Hellyel kínált minket, s megkérdezte mit innánk? 
Szemben: Kiss Tamás
Sört!!
 De milyet?? 
Ahogy körbenéztünk, a polcokon sok, talán 30-40 féle palackos sör is sorakozott, nem csak a saját italok, -mint megtudtuk később- a pult mögött pedig 10 sörcsap várakozik szépen rendben, rajta autentikusan a cég logója, ami nem más mint egy komlóból készült fej. 


 Maradtunk a csapolt söröknél, 10 féle biztosan elég lesz! A csapokon többnyire saját sörök vannak, de     1-2 hordó mindig van vendég főzdéktől. 
Megérkezett az első mi más lenne Hopfanatic névvel egy American pale ale tipusú sör... 
 Sörökkel egy időben Tamás is mellénk telepedett, s az első kortyok után kérdésekkel bombáztuk, így amolyan interjú stílusban folytatom tovább a beszélgetést.
 Hopfanatic..." A sörfőzde alap söre az USA-ban a sör forradalom idején keletkezett tipus, pilseni árpamalából készült"  

Az illata bodzás, grapefruitos, ízében a piros grape, a fehér kesernyés belső héjjal együtt. 
Azonnal ezer kérdés fordult meg a fejemben, így belekezdtem: 
Hogy is kezdődött, mi vitt a sörfőzésre?
"2011-ben Amerikában kóstoltam, ittam több féle házi sört, akkor ott amit éreztem a sörökben, azt akartam itthon is megvalósítani, ehhez hasonló és néha egész más söröket készíteni.."
 Hol tanultad a sörfőzést?
"Amolyan autodidakta módon, minden amit lehetett elolvastam, s többit hason érdeklődésű embertől ..
Nem jártam semmilyen sörös iskolába, de a szakmám szerint szakács vagyok, így sok mindennel tisztában voltam a kezdetekkor" 
 Nehéz kezdet volt?? Főzde építés sem egyszerű!? 
Első időkben amolyan vándorfőző, vagy szaknyelven gerilla sörfőzőként indultam, de ennek a hátulütője, hogy nem mindig tudsz akkor főzni amikor szeretnél, hanem a befogadó főzdében akkor mikor épp hely van.
 2013- tavaszán belevágtam Kiskunhalason egy régi bezárt cukrászüzemben megvalósítani álmaimat, megépítettük a sörfőző üzemünket. Most már itt készülnek a söreim. 
Például a következő: White Hops  egy erősen komlózott búzasör. 6%. 
Az illat tényleg szép búzasört ígér, banán, körte, kis ananászos illatú, mikor belekortyol az ember, szinte arculütés a kesernye, sokkal erősebb az íz mint az átlag búzasöröknél, karakteresebb, kesernyésebb ízvilág.
Készítesz úgynevezett idény söröket is?
Igen, több is van ilyen, készült egy félbarna erősen gyümölcsös sör pezsgő élesztővel pezsgős palackban erjesztve ünnepi alkalomra. De van karácsonyi sör is, hamarosan elkészül...X-mas madness néven, de van a Cunami, ami egy 15% sör ősztől tavaszig kapható egyszer főzöm egy évben.
 Érkezik a következő italunk: Fekete Erdő ami egy Porter. 
 Erdei gyümölcs ágyon érlelt, 4 féle pörkölt maláta és két féle komló hozzáadásával készült sör. 
 pirított kávé és kakaóbab illatú, talán kicsit meg is pörkölődött az a kávé... Az ízben is megjelennek ezek a jegyek, kellemesen, lágyan karamellás utóízzel. 
 Ahogy látom,a sörök opálosak, nem áttetszőek...
 Ez így van, én egy sörömet sem szűröm. Minél kevesebbet töröm, inkább benne hagyom a szűrésnél elvesző ízeket.
Ahogy hallgatunk feltűnt, hogy sok féle komlót és gabonát használsz, ez hol szerzed be??
 Igen, mindig kísérletezem, valami új ízt keresek, tudatosan. Ezeket a komlókat és gabonákat külföldről szerzem be, Németország Anglia, sőt akár az Usa-ból is.
Festett sörpajtások :-)
Honnan jön az ötlet, mikor egy új sört főzöl?
Saját kút fejből, esetleg olvasok valamit egy sörről, beszélgetünk a többi főzdéssel, figyelem a többieket és így alakítom a saját szortimentemet, hogy egymást segítve, ne egymás ellen dolgozzunk, nem csináljunk ugyan olyan italokat!
De most kóstoljatok egy igazi őrületet ami rendesen megosztó:
A neve Alulu. Egy California pale ale 
Tényleg őrület!! Kókusz illatú, de mitől??? 
Természetesen kókusztól! :-D Az árpamaláta és a trópusi komlók mellett kókusz is került bele! 
Te jó ég! ilyen is van? Trópusi komló!? Kirobbanóan kókuszos ízű, háttérben déli gyümölcsök!! De a kókusz mindent visz!
 Gyorsan érkezik a következő / örülök, mert a kókusz nem az én ízvilágom/ 
Trance névre hallgat, egy India pale ale 
Csodálkozó tekintetekre érkezik a válasz: 
Nem indiai sör, Klasszikus angol sör, a neve árulkodik a történetéről. Az akkori angol gyarmatra hosszú hajóúton szállított sörök csak akkor bírták a hőmérséklet és klímaváltozás  ha megfelelően erősen komlózták s magas alkoholúra főzték.
Ez a sör is 7%  3 féle komlóval készült.
Szép vöröses színben játszó, kellemesen gyümölcsös illatokkal, az ízben izmos kesernyével,  kis gyümölcsösséggel, jó alkohollal. Remek!
Ennek egy korábbi változata, a főzde első söre érkezik amolyan klasszikus már.

BitterFly  Egy Belga stílusú india pale ale.
Belga apátsági élesztővel erjesztett vörös malátával készült. 
Vöröses barnás színű, nincs sok illata, talán enyhe gyümölcsösség. Az ízben karamellás, kicsit égetve, grape fanyarságával, szép telt ízzel!
Ügy tudom többször jól szerepeltél versenyeken de e mellett volt egy kiemelkedő elismerésed?!
 Igen, még 2012 májusában beneveztem a Szlovák Homebrew star versenyre mely a Kaltenecker sörfőzde rendezett, ahol az Angry Beast nevű söröm a kategóriájában aranyérmet nyert, majd az aranyat elért sörök között is a legjobb lett. 
Ezt a borok világában Champion díjnak nevezik..
Igen, itt Grand Champion díjas lett!! Ennek egyik hozománya, hogy az épp elkészült Kaltenecker főzde lefőz belőle egy tisztességes adagot!
És?
Ezt a sör receptet nem igazán adtam volna ki a kezemből, ezért egy másik került lefőzésre a No limit
A No limit-et azóta is főzik a szlovákok, talán hamarosan az amerikai piacokra is eljut!

Az itthoni változatát kóstolhatjuk  No hope limit néven került forgalomba.
 West coast tipusú dupla ipa. Sok komlóval 8.5 alkohollal. 
Másik őrület Pease by Crazy egy félbarna Belga búza korianderes, fahéjas, reszelt narancshéj illatával, az ízében is koriander és kamilla jelenik meg hangyányi csillagánizzsal. 
Érthető a kamilla dominancia, hisz  került bele a fűszerből a főzéskor!  
 Lassan már nem tudjuk hol is tartunk, de volt még egy amit nem hagyhattunk ki, igaz, kár lett volna!!
Exorbitant beast! És tényleg! 
Egy American imperial dupla stout Csodás fekete krémes fehéres habbal, már küllemre is csodás! Az illat pörkölt magos, csepp -talán- szilva és karamellás jegyek,ízben jelen van a szilva dió olaj talán lecsengésben kávés jegyekkel.
Igen ez igazi különlegesség, ebből csak 3 hordóval készítettem aszalt szilvával /!/ pörkölt maláta 50 literes hordóban erjesztve. érdekessége még, hogy skót whisky hordó chipsét tettem bele az éréskor!
 Ennyi új íz után, hogy nagy probléma ne legyen megkóstoltuk Tamás saját készítésű hamburgerét,      /tudjuk, szakács/ ami szintén remek volt enyhén átsütve, rózsaszín húspogácsával, természetesen marhahúsból!
Jól elszaladt az idő, közben a hely is rendesen megtelt, sok fiatallal, látszott, hogy többen nem először vannak itt.
Mindenkinek ajánlom, aki fogékony az új ízekre, s nem csak a hagyományos hétköznapi sörökre vágyik. Azt itt nem talál!
 Köszönjük Tamás!
 Na és Csabának aki elvezérelt ide!!

Utóirat. Azóta több alkalommal ismét ellátogattam e remek helyre, hisz sok jó sör vár még megkóstolásra.
Néhány sör a választékból:-)  



2013. augusztus 22., csütörtök

Kóbor túra avagy Nivegy völgyi borangolás

                                     KÓBOR túra avagy Nivegy völgyi borangolás

Az utóbbi időkben roppant sok helyen hallhatjuk, milyen fontos is az összefogás, az élet minden területén.
Nincs ez másként a borok borászok világában sem.
Láthattunk már hasonlót Badacsonyban a Badacsonyi kör, a Balaton felvidéken a VSOP. Szekszárdon a
kadarka túra.
Ezeket ötvözte össze Két fiatal borász Varga András- /Lídia Borház/ és Dobosi Győző-  /Dobosi Pince/ 
Majd az ő  kezdeményezésük mellé állt Kiss Csaba-Cse-Ki Pince, Molnár László- Molnár Családi Pince.
 Ez a túra is hasonlóról szól, pincelátogatással, kóstolóval és vacsorával egybefűzve. De kezdjük csak az elejéről.
Gyülekezünk..

Július 26. án . került megrendezésre a legelső túra egyben a bemutatása is a sajtónak, borértőknek s néhány "bátor" vállalkozó "civilnek".
Szentantalfán gyülekeztünk, a Zsóka fogadó árnyat adó teraszán, mely most a sajtótájékoztató, s majdani vacsoránk helyszíne is. Igen meleg hőmérséklet fogadott minket, de hamar előkerült néhány deres olaszrizlinges palack, melynek tartalmával és egy kis szódával felfrissíthettük magunkat.
Varga Zoltán
Varga András, Dobosi Győző, Varga Zoltán
Kiss Csaba,  Demeter Ágnes
17 órakor  Varga Zoltán a Füred-csopaki borvidék hegyközség elnökének megnyitója hivatalosan is elindítja a Kóbor túrát. Rövid beszédében elmondta, a rendezvény nem titkolt célja a borvidék s ezen belül a Nivegy -völgy csodás környezetét, borászait, gasztronómiáját megismertessék és megszerettessék a nagyközönséggel. Mindezt könnyebben megtehetik összefogásban, ahol az idősebb termelők  mellett a fiatal generáció is megmutathatja merre is indulna el.
A fiatalok képviseletében Dobosi Győző szólalt meg, aki szintén hangsúlyozta az összefogás fontosságát, az itteni termelők minél szélesebb körben történő megismertetését, minél több helyen megmutathassák magukat és boraikat. Ha valaki e csodás környezetben a pincékben szeretne ismerkedni velük, ezen a túrán megteheti, hisz nem csak egy alkalommal, terv szerint minden pénteken indulna egy ilyen borkóstolás, végigjárva a négy pincét, s egy finom vacsorával lezárni az estét.
 Közben az asztalra került a borvidéken legismertebb legtöbbet termelt bor az olaszrizling, mind a négy pincétől, mely ott helyben lett "házasítva" s ezzel koccintottunk a sikeres folytatásra.
Készül az olaszrizling házasítás KóBor  módra.

 Tehát hivatalosan elindult az első! Buszba szálltunk, s cél az első pince Zánkán Lídia Borház.
Rövid utazás után érkeztünk a borházhoz, ahol árnyas fák alatt vár minket Varga András hűs palack borokkal.
 Töltés közben mesél a pincéről, /miért is Lídia/ méretekről tervekről. Nem először jártam már itt, / korábbi bejegyzésben többet is olvashat/ de mindig jó érzés itt kóstolni.
A "kétküvé" vel kezdtük a sort mely '11 és '12 évjárat házasításának eredménye, csöppet izmos alkohollal, telt és testes.
Varga András és a kőkos
Dörgicsei Muskotállyal folytattuk, könnyű illatos 7 gr. maradék cukorral, behízelgős.
A jó házigazda nem fogy ki a szóból, válaszol kérdéseinkre, 96-ban kezdődött a a pince jelenlegi működése, András ebbe csatlakozott be szőlész végzettségű Csaba mellé, mint borász és marketinges. Ő reszortja a forgalmazás is.
Végére egy tihanyi Kékfrankos rozé...gyöngyöző bort kaptunk s pohárral kézben néhányan körbejártuk a birtokot.
 De sok időnk nem maradt, már is a forró buszba szálltunk s indultunk a második pincéhez.
Szentantalfa, Haraszt-hegy,  Dobosi pince.
A kapun befordulva kellemes kóstolóteremben terített asztallal vártak minket, a poharak mellett  medvehagymás pogácsa gőzölög, melyet a család hölgytagjai készítettek a kóstolóra.
Már ezért megérte eljönni!!
Dobosi Dániel
 A családi borászat vezetője Dobosi Dániel kalauzol minket a gazdaságuk és boraik között.
A fiúk töltenek nekünk az első borból, 2012-es Olaszrizlingből, egy reduktív remek könnyű akár fröccsnek is jó rizling / ki is próbáltuk/.
A családi borászat 2002 óta tért átt a BIO gazdálkodásra, indulásnál a terület kisebbik részén, majd az ökogazdálkodás  sikeres bevezetése után a teljes ültetvényre kiterjesztették eme termelési módot.
Ez a szőlőknél és gyümölcsöknél is történik.
2012-es reduktív Chardonnay a következő a poharunkban, zöldfűszeres, könnyed még is elegáns bor enyhe déli gyümölcsös jelleggel.
 Meglepődünk mikor elhangzik, hogy a család már 1721 óta gazdálkodik ezen a területen!! Most 20 Ha. szőlő adja a bornak valót.  Kiderül, hogy a völgyben innen kerülnek ki a legsavasabb borok (!), szerencsére ez most nem érzékelhető!
A következőn sem nagyon, Kéknyelű 2011. Köves, meszes talajról, kicsit ott van az illatban is, a szép kéknyelű, markáns ízvilággal, csepp fanyar lecsengéssel.
A családban roppant fontos, hogy a tudás tovább öröklődjön apáról-fiúra szálljon.
A fiatalságnak, köztük Győzőnek sincs könnyű dolga, hisz a családfő egy igazi polihisztor, így van mit megtanulniuk. De ahogy megfigyeltük a "mag" remek "táptalajba" került.
Végére egy vörös házasítás érkezik szintén 2 évjárat /11-12/ hordós érlelésű Cabernet sauvignon és merlot érett külön hordóban a házasításig. Sok gyümölccsel könnyű vörös, még ily meleg napon is fogyasztható.

Hallgattuk volna még, de vártak már a következő pincében minket.. Busz... meleg, következő hegy.
A helység még mindíg Szentantalfa, Szt. Balázs-hegy, Mocsár dűlő Cse-ki pince.
Hangulatos kis présház előterében kialakított kóstoló helységben fogadott minket, Kiss Csaba borász.
 Ő képviseli a két család pincészetét, amit 1998-ban alapítottak, a Cseh és a Kiss család.
Kiss Csaba

A pince elöl remek kilátás a Balatonra, felettünk néhány 10 méterre bújik meg a lombok között a Szt. Balázs templom romja.
Szt. Balázs templomrom
Nézelődésünket, Csaba egy palack Rajnai Rizlinggel szakítja meg, mely ászok hordóban érett, könnyű, fehér az olajos magvak ízével és illatával.
 Rokon szőlővel folytatjuk 2012 késői Olasz, száraz, sajnos még nem élvezhettük teljes mivoltában, egy hete van csak palackban, kissé fésületlen még, de már most is van benne sárgabarack, s olajok is. Az ízben is érett barackosság fedezhető fel.
Még egy késői Olaszrizlingett kapunk az előző évből, /11/ a Csicsón  termett. Jó savak, ebben is ott a barack, illata kicsit zavaró bontáskor, de szellőzik.
A Család már több generáció óta termel itt szőlőt, most már 15 Ha. ról szüretelnek, de folyamatos a telepítés, mostani tételek között készül folyó bortól az egyedi címkés borokig sok minden. Mint például a záró bor, mely tényleg "egyedi" : Barik Lájt!!!!  Így leírva!!

Egyébként, egy Merlot-ot takar a név hordóban érett, még fésületlen, fűszer fedezhető fel az illatban,  nem teljesen érett meggyel az ízében. Fiatal, Érjen még a palackban!!
 Most viszont változtatunk, a busz szinte üresen indul a hegy gerince felé, mi pedig gyalog gondoljuk megtenni a következő pár 100 lépést, igaz a hegyen felfelé!
Felfelé haladva, egyre csodásabb kilátás bontakozik ki mögöttünk, a völgyre, Balatonnal és a párába burkolózó túlsó partra.
 Előttünk a Balázs-hegy majd legtetején, Molnár Pince, teraszán vár minket Molnár László, a túra korelnöke.
 Miután kicsodálkoztunk magunkat, figyelmünk a kitöltött borok felé fordulhat, 2012 Rajnai Rizlinggel kezdjük a kóstolót itt, ázott lekaszált fű illatával indul, majd egy könnyed olajos borban folytatódik.
A család 1970-es években kezdte a termelést, mindent saját kezűleg építettek, például a pincét, két romos pincéből teremtették újjá.
Molnár László

Innen kapjuk a Katalin Cuveé-t. Zengő és Tramini házasítása, muskotályos és virágos illattal indít, virágos, itt is muskotály, kicsit érezhető a tramini savassága is.
A mostani terület, már 10 Ha. 7 fajta terem, de még vásárolnak is szőlőt a meglévők mellé.
2009 es késői Rajnai rizling viszont saját termés, mely november 21. én került a pincébe, félszáraz, töppedt szőlős illat, kicsit talán szamorodnis is. Az ízében is, ezen jelleggel.
Nehezen szakadtunk el a festői kilátástól, de várt minket újra a  Fogadó, benne Demeter Ágnes a vezetője.
 Visszatértünk a kiinduló pontunkra, hűs szóda és rizling fogad. Hely keresés, rövidesen érkezik egy remek vargányás borjúpaprikás galuskával és káposzta salátával.
Tökéletes lezárása az estnek, elbeszélgettünk még egy keveset a borászokkal, Ágnessel, de hamar távoznunk kellet, mivel ránk még vonatozás várt a házunkig, s tudjuk, a "vonat nem vár".
 Így egy remekbe szabott Zánka-Füred Rallye-n vettünk részt visszafelé, Varga Zoltán  vezetésével.
Jelentem a vonatot elértük! :-)

Nagyon remélem, hogy ez a kezdeményezés is olyan sikeres lesz mint az Iván völgyi túra, hogy minél többen megismerhessék kis hazánk festői tájait, a Balaton felvidék remek ízeit, borait és azokat az embereket, akik ilyen és ehhez hasonló élményekben részesíthetnek bennünket.

Megmutassák az ő általuk létrehozott szépségeket, ízeket. Mi, és akik ellátogatnak hozzájuk megtapasztalhassák a felénk és feléjük mutatott szeretetet, azt a fajta hamisítatlan és jó értelemben vett vidéki szíveslátást, ami a nagyváros rohanó, szmogos, érzéketlen világában kihalófélben van.
Csak így tovább!

Bátran ajánlom a KÓBOR túrát mindenkinek!!!

www. kobortura.hu

Még több kép a túráról: facebook / csakazízéért


 SZS.