2012. május 13., vasárnap

Balatoni Borok fesztiválja / Budapest

Az időfelelős a hétvégén a kegyeibe fogadta a Balatoni borok rajongóit s a kiállítókat is.
 Mi is felkerekedtünk szombat kora délután , s ellátogattunk Kedvessel az Erzsébet térre, amely a hétvégére befogadta a Balaton neves borászainak csapatát, hogy mint évek óta mindig, idén is bemutassa a közönségnek a friss borait, s újra kóstoltassa a még meglévőket.
 Egy laza, beszélgetős, barátokkal összefutós napot terveztünk, s ami maradéktalanul be is következett.
Érkezés, karszalag, pohár, kóstolójegy s már is indulhat a kóstolás.
Mostanában rákaptam a habzó borokra ezért ezekkel próbáltam kezdeni a kótolást.
Nagy bánatomra a Bujdosó rosé secco szinte mindenütt elfogyott, így azt nem kaphattunk, de Légli Géza Piros nedűjét sikerült. Ez is egy kedvenc, illatos ízben illatban is nagyon gyümölcsös, szamócás, hecsedlivel,sok jó bubival, kis fanyarság a lecsengésben.
Másik két habzóbort a Homola pincénél kóstoltuk.
Az első egy tramini gyöngyözőbor 2011 ből igazán aromás, virágokkal, almával az illatában, az íze is emlékeztet a nyári almára, almakompótra, könnyed, jól iható könnyű, s jó szerkezetű ital nyárra.
A másik Kékfrankos Gyöngyözőbor 2011 könnyű kicsit lassan nyílik az illata, majd érkeznek a gyümölcsök, egy kis meggy és erdei pirosak, az íze is könnyű, jó savgerincű, enyhe gyümölcsösség, lecsengésében inkább almás jegyekkel.

Ezek után áttértünk az igazán jó balatoni fehérborokra.
A teljesség igénye nélkül, hisz mindent nem írnék le, mert sosem lenne vége, s a fele sem kerülne elolvasásra.
A Pántlika pincénél köszöntöttük Nórit aki megkínált minket egy
2011 Sauvignon Blanc hordómintával, mely még nem került forgalomba s csak mutatóban van jelen, még nincs is teljesen kész a derítés és szűrés palackozás hátra van.
Az illata sem mutatja hogy ez egy klasszikus Blanc, inkább virágos körtés illata van, ízében is inkább gyümölcsös, alma-körte, birskörte, de savai már rendben vannak.
 Úgy döntöttünk semmilyen sémát nem követünk, csak úgy sétálgatunk körbe, s ott kóstolunk ahol ismerőssel találkozunk, vagy olyan itallal melyet még nem kóstoltunk.
 Így érkeztünk a Szatmári pince házához, ahol  több bort is kóstoltunk a 2011-es évjáratból, a két újdonság számomra a Rózsakő és a Rizlingő, melyből az első a kéknyelű és a budai zöld keresztezéséből született, karakteres, kicsit a kéknyelűre, illatos, fehér virágokra emlékeztető illattal, markáns savakkal, fűszerek és nyári almával.  Rizlingkő 80% olaszrizling 20% rózsakő mely a mandulás íz mellé, egy karakteres, kicsit élénkebb savakat ad az igazán remek rizling alaphoz.

Nyéki Robi tölt
 Következő állomásunk az Aklan pince standja, akik Lesencetomajról érkeztek, ahol Aklan György a pince főborásza mutatta be nekünk a borokat.
Első ajánlata a 2011-es Chardonnay mely hordóban is érlelődött, enyhe vajasság és virág illatot érezhettünk benne, az ízében is ott a vajasság egy csöpp fűszeresség, markáns savak még kicsit rendezetlen, fiatal.
A másik fehérbor a Szürkebarát 2011-es klasszikus, hordóban érett szürke, szép testtel, harmonikusan érett ízzel, birs körtével, kis vajjal.
 Nem is kell messzire mennünk, mert a "házszomszéd" Varga András a Lídia borház borásza, aki Zánkáról érkezett. már többször kóstoltam a borait, régebbi évjáratokból, de most a 2011-esek következnek.
Bori bora / szürkebarát 2011-ből kellemes, illatos, virágok és gyümölcsösség keveredik benne, testes, kicsit déi gyümölcsös olajosság, csonthéjasokkal s körtével. Szép igazán kellemes, jó ívású bor.
Másodiknak egy illatos, nálam nem szokványos, ilyet ritkán kóstolok, de most megejtettem, nem hiába.
Andrea / Muskotály 2011 illatos, parfümös, muskotály illata ananásszal keveredik. Telt, déli gyümölcsös ízével, kis maradék cukorral  /4-5 g/  érett körtével csábít arra, hogy még egy pohárral igyunk.
Közben kicsit kultúrálódunk is, kíváncsi voltam Nikola Parov Quartettre, még élőben nem láttam őket, s nem csalódtam bennük.

Nikola Parov
 Igaz, hogy a Balaton bővelkedik sok jó fehérborban, de van igazán jó vörös is!
 Áttértünk hát a kóstolásukra.
A pántlika pince dörgicsei Kékfrankos erősen meggyes illattal indít, amolyan "meggyboros" illata van, kis szellőztetés után érezhető egy kis erdei gyümölcsös illat is. Az íze is ezeket a jegyeket mutatta.
 Aklan pincénél is kóstoltunk vöröset, Cabernet Franc2011 /!/Nagy hordóban érlelt, még igen fiatal, gyümölcsös, meggyes illat, kis fűszerpaprikával, az ízében is felfedezhető a fűszeresség, meggy és vadmálna. Még fiatal, hagyjuk még érni.
Légli Géza vöröseit sem kell már bemutatni nekünk, de mivel roppant finomak, nem hagyhattuk ki.
2009-es Jánoshegyi kékfrankos szép érett jegyek, pörkölt magok túlérett meggy, ízében is ott van az érett meggy, áfonya, kicsit erősebb fahasználat, szép tartalmas fűszeres bor.
A másik kóstolt vörös Merlot  Válogatás 2009 ami nem dűlőszelekciót jelen, hanem a szüret utáni gyümölcs válogatását s külön kezelését és érlelését jelenti. Gyümölcsös enyén csokis illattal, az ízében is érett gyümölcsök, kis kakaó és vanília is érződik, még fésületlen, nagyon jó bor lesz, csak hagyjuk még érni kicsit.
A kedvencem a hétvégén a Feind borház Shiraz 2009 bora let, legalábbis a vörösök között.
Már az illata is fantasztikus, erősen fűszeres, enyhe bors, de inkább keleti fűszerek vegyülnek össze benne, érett gyümölcsökkel talán kicsit sherry illattal s ízben is benne van a sherry, a sok fűszer, mindemellett bársonyos, s roppant karakteres bor!
 Igen sok bort megkóstoltunk már s  talán el is indultunk volna haza, de Serényi Zsolt barátom még szeretett volna egy jó Pinot Noirt kóstolni, de nem találtam hirtelen sehol.
Végül szorult helyzetemből Beöthy János húzott ki, aki a Csobánci bormanufaktúra a Beőthy pince tulajdonosa szőlősgazdája ő kínált meg a magnum palackos Pinot Noir 2009 Birtokbor-ral.
János szerint a "Pinot a vörösborok királynője, makrancos ugyan,de a borász gondos keze alatt csodákra képes". A bor illata csodás, klasszikus nedves avar és gombák illatának vegyítése sajnos egy kicsit oxidált jeggyel, de ez valószínű annak köszönhető, hogy előző napon lett kinyitva.
Az íze is hozza a gombát s az "erdőt", Zsolti barátom ezen az estén már nem is kóstolt mást.

Beőthy János és Ember Sándor társaságában pinot-ot kóstolva.

Én még utolsónak belekóstoltam a Gilgames-be mely a pince egyik csúcsbora.
A sok kóstolás közepette szépen ránkesteledett, elszalad az idő, ilyen jó társaságban.
Reméljük jövőre is megrendezik, biztos ismét ott leszünk.

SZS.